Hold, a visszavert fényforrás

 

Naprendszerünk valamennyi bolygójának van holdja, ez alól csupán a Merkúr és a Vénusz kivétel. A Földnek egy holdja van, melyet felhőmentes éjszakákon kitűnően láthatunk. 

 

Holdunk felszínét - függetlenül attól, hogy a bolygóból épp mennyi látható - mindig ugyanarról az oldalról figyelhetjük meg, mivel a Hold nem csak a Föld körül, hanem saját tengelye körül is forog, és épp ugyanannyi ideig. Vagyis 27,3 napig.

A Holdat a Föld gravitációs ereje tartja pályáján.

Ha a Hold nem volna, a Föld tengelye kibillenne egyensúlyhelyzetéből és ez az évszakok változását alapvetően befolyásolná.

 

A Hold belső szerkezete

                                                           

 

A Hold kérge a Föld kérgéhez hasonló. Több, mint 100 km kiterjedésű, gránitszerű kőzetekből épül fel. Az alatta található köpeny 1000 km vastag. A bolygó magja és a körülötte lévő olvadt réteg hőmérséklete elérheti az 1500°C-ot is. A mag feltehetőleg vasból áll.

 

A Hold felszíne

A Hold felszíne igen változatos, hegyek, kráterek és völgyek is megtalálhatóak rajta. A Hold felszínét alapvetően két terület típusra osztották fel, habár nevük nem tükrözi valódi mivoltjukat. A területek Mare=tenger és Terra=föld elnevezést kapták, habár víz a holdon nem található. A tengerek nem mások, mint síkságok és alföldek, s melyek neveit Giovanni Riccioli XVII. századi csillagász adta.

A Termékenység tengere, a Válságok tengere vagy a Derültség tengere mind a Holdon találhatóak, melyeket a Földről nézve sötét színben különböztethetünk meg a kráterektől. A kráterek neveit már a híresebb csillagászok egymásról nevezték el, így találhatunk Kepler-krátert, Kopernikusz-krátert, de még Ptolemaiosz-krátert is.

Mivel a Holdnak nincs légköre, felszíni hőmérséklete a -155°C-tól a +105°C-ig terjed.

 

                                                             

 

A Hold változásai

Mivel a Hold a Föld körül kering, mindig más megvilágításban láthatjuk, s úgy tűnik, mintha a Hold fogyna vagy növekedne. Ennek a ciklikus folyamatnak a részeit nevezzük úgy, mint telő hold, telihold, fogyó hold vagy éppen újhold.

 

Mit mond nekünk erről a Teremtő utolsó kinyilatkoztatása?

"Kérdeznek téged az újholdakról. Mondd: ezek bizonyos időszakok jelzői az embereknek..." (Tehén szúra, 2/189)

"És a Hold: fázisokat jelöltünk ki neki, amíg úgy tér vissza, mint egy régi datolyaág." (Já szín szúra, 36/39)

 

                                            

 

 

"Ő az, Aki a Napot sugárzó fénnyé tette, a Holdat pedig visszavert fénnyé. És fázisokat jelölt ki neki, hogy tudjátok az évek számát és a számontartást. A Teremtő nem teremtette azt másként, mint igazsággal. Részletesen megmagyarázzuk az ájákat azoknak, akik tudnak. Bizony az éjszaka és a nappal váltakozásában, és mindabban, amit az Isten teremtett az egekben és a földön, jelek vannak annak a népnek, amely Istenfélő." (Jónás szúra, 10/5-6)