Matriarchális társadalom

 A tudomány mai állása szerint bolygónkon kereken 10.000 hangyafaj él, melyek a tengereken és az Antarktiszon kívül mindenütt megtalálhatóak.

Valamennyi hangyafaj államokban él.

 

A trópusi erdőkben például a lombkoronák uralkodó állatcsoportja, ahol leginkább a levélvágó-, vándor-és szövőhangyák élnek. A perui esőerdő egyetlen fáján 43 eltérő hangyafajt találtak a kutatók.

Hazánkban is nagy a jelentőségük: a különféle szerves anyagok lebontásában van kiemelkedő szerepük. Felszín alatti építményeikkel, járataikkal, egész mozgásukkal trágyázzák és szellőztetik a talajt.

 E hasznos kis állatka a Teremtő utolsó kinyilatkoztatásában – a Koránban is – szerepet kapott, nyilván nem véletlenül. A Hangyák szúrában olvashatunk Salamon prófétáról, akinek a Teremtő különleges képességet adott, értett az állatok nyelvén, így a hangyákén is.

 

Nézzük csak meg, miért is hívja fel a figyelmünket a Korán eme apró élőlényre! Milyen üzenetet is hordoz az ő világuk az emberek számára?!

 

A hangyaboly kialakulása

 

                                                                                              

 

A bolyban született szárnyas nőstény és hím hangyák elhagyják fészküket, magasra repülnek – egy nászrepülés erejéig -, majd leszállnak a földre és párzanak. Ezután a hím hangyák már nem sokáig élnek. Megtermékenyített nőstényeik levedlik szárnyukat s rejtekhelyet keresve a kövek alatt vagy kis üregekben létrehozzák saját rajukat.

 

A hangyakolóniák igen eltérő nagyságúak lehetnek. A Promyrmecia aberrans hangya egyetlen kolóniája 3-12 állatból áll csupán, míg az erdei vöröshangya kolóniája 20.000-2.000.000 dolgozót és 200-500 királynőt számlál.

 

A rekordot talán a japán erdei hangya tartja, amely „szuperkolóniája” több mint 300 millió dolgozóból és több mint 1 millió királynőből áll. 45.000, egymással összeköttetésben álló fészkével ez a faj egy csaknem 400 futballpálya nagyságú területet népesít be.

 

Kasztok a hangyák államában

 

A hangyarajokban – akárcsak a méhek birodalmában – munkamegosztás uralkodik.  A dolgozók végeznek el szinte minden szükséges feladatot, vagyis élelmet keresnek, gondozzák az ivadékokat, építik, takarítják és védelmezik a fészket. A királynő csupán a peterakásért felelős.

 

A dolgozók azokból a megtermékenyített petékből fejlődnek ki, amelyeket a királynő rak. Ezek kivétel nélkül fejletlen ivarszervekkel rendelkező, szárnyatlan nőstény egyedek, melyek a kolónia legnagyobb létszámát képviselik.

 

                                                                            

 

A szárnyas hímek kizárólagos feladata a nászrepüléseik során, fiatal királynők megtermékenyítése. Így tehát ők nem vesznek részt a dolgozók mindennapi tevékenységeiben.

 

A lárváknak nyújtott táplálék mennyisége és fajtája, a hőmérséklet és az anyakirálynő állapota játszanak szerepet abban, hogy a megtermékenyített petékből fiatal királynők lesznek-e.

Amennyiben a királynő peterakás közben zárva tartja az ondótárolóját, a megtermékenyítetlen petéből hím egyed lesz.

 

Hangyakatonák

 

A hangyakolóniákon belül a dolgozók mérete eltérő. Feladataik szerint vannak kis és nagy dolgozók, az utóbbiak a katonák. A katonák feladata tehát többek között a hangyaraj védelme, a zsákmányállatok legyőzése és elszállítása illetve a nagyobb akadályokat is ők rámolják el.

 

Lássunk néhány különleges példát!

 

   A maggyűjtő hangyák dolgozói kemény magokat törnek fel, ezért rágóik is különösen nagyok.

 

                                              

A lóhangyák nőstény dolgozói a különösen nagy fejükkel torlaszolják el a hangyafészek bejáratát.

 

 

  

Az ázsiai Pheidologeton diversus hangyák katonái 500-szor nehezebbek, mint fészektársaik. Csak a fejükön 30db kisebb testű nővérük elférne. Ezek a katonák munkaelefántokként rámolják el útjukból az akadályokat. Segítenek a nagyobb zsákmányállatok legyőzésében és elszállításában.