Get Adobe Flash player

A bőrápoló olivaolaj

Története már a Bibliában helyet kapott, sőt az iszlám vallás hadith tudósai is azon a véleményen vannak, hogy az özönvíz után az első dolog, amit Noé próféta és népe meglátott, egy olajfa volt.

Mit mond nekünk a Teremtő utolsó kinyilatkoztatása?
„…És egy fát, amely a Sínai hegyről ered és olajat terem, és fűszer az evőknek.”
(A hívők, 23/20)

 

 

Így tehát nem meglepő, hogy őshazájában a Közel-Keleten, Palesztina, Szíria és Irán területén már i.e. 4000-5000 éve termesztették ezt a fát. Vagyis tudatosan ültették a fákat, mert már akkor sajtolták az olaját, melyet a táplálkozáson kívül bőrápolásra is használtak. Ezzel az olajjal szépítették az uralkodónők testét, ápolták az újszülöttek bőrét és a halottaikat is oliva olajjal kenték be.
Napjainkra Olaszországból és Spanyolországból származik az oliva termelésének 98%-a. És valóban nem csak a gasztronómia, hanem a természetgyógyászat is előszeretettel alkalmazza ezt az áldott növényt. Nem csak termésének és olajának, hanem levelének is gyógyító hatást tulajdonítanak.

Az olivafa termésének, az olajbogyónak színe érettségétől függően változik: fakózöld színe éréskor vöröses barnára, kékes feketére vagy feketére színeződik és megpuhul.

Rendszeres fogyasztása erősíti az immunrendszert, a beleket és szabályozza az emésztési folyamatokat, így értelemszerűen megállítja a székrekedést is. A Közel-Keleten és Európa mediterrán országaiban az oliva termését és olaját naponta használják. Érdemes lenne nekünk is átvenni ezt a gyakorlatot.

Az utóbbi 10 évben, amióta a természetgyógyászat teret nyert kis hazánkban is, számos médium foglalkozott már az olivaolaj jótékony hatásával.
De vajon hogyan nyerhető ki ebből az apró termésből az olaj? Illetve milyen különbségek lehetnek az egyes olivaolajak között?

Nos, kétféle olivaolajat különböztetünk meg aszerint, hogy milyen eljárással sajtolják ki a bogyókból az olajat.

A legjobb minőségű az extraszűz olivaolaj, amelyet gondosan válogatott bogyókból, a leszedésüket követő 24 órán belül sajtolnak. Az olajbogyókat megmossák, majd megtisztítva egy mechanikus rendszerrel préselik. Az olajbogyópasztát kíméletesen gyúrják az olaj szeparálása céljából, majd ülepítik és centrifugálják. A keletkező extraszűz olivaolajat megfelelő tartályokban tárolják, azután szűrik és palackozzák. A folyamat során sem hőt, sem oldószert nem alkalmaznak. Semmilyen tartósítószert és adalékot nem adnak az olajhoz, így az extraszűz olivaolaj megőrzi eredeti zamatát, vitamintartalmát. Optimális arányban tartalmaz egyszeresen telítetlen, többszörösen telítetlen és telített zsírsavakat. A kíméletes eljárás során nem károsodik az értékes telítetlen zsírsav tartalma, antioxidánsokban rendkívül gazdag marad. Ez az antioxidáns hatás véd meg minket a különböző betegségektől és késlelteti az öregedési folyamatokat is.
Fontos azonban megjegyezni, hogy éppen ezért az extraszűz olivaolajat kizárólag nyersen fogyasszuk, hiszen hő hatására megváltozik a molekula szerkezete és mérgezővé válhat!

A sajtolás során keletkező maradványokból készül a sansa olivaolaj, amelyet oldószerrel nyernek ki a megmaradt olivamasszából. Ez az olaj 1%-ban tartalmaz extraszűz olivaolajat. Ezt a típusú olajat használjuk sütéshez.

„Egyél olivaolajat és alkalmazd helyileg, mert 70 betegséget gyógyít, beleértve a leprát is.” – tanította nekünk Mohamed próféta (béke legyen vele).

Vagyis mit jelent ez? Egyidejűleg kell használni kívülről is és belülről is.

Tehát, ha például meg akarjuk erősíteni a hajunkat, mert vékony szálú, és mert erősen hullik, együnk olajbogyót akár salátákban, akár magában savanyúságként és kenjük is be olajával a hajunkat rendszeresen – mintegy balzsamként -. Így mindezeken felül még fényt és tartást is ad, megdúsítja hajunkat. Keleten az ilyenfajta hajápolásnak nagy hagyománya van. 

A rendszeresen fogyasztott olivaolaj csökkenti a koleszterinszintet, így csökkenti a szív- és érrendszeri betegségekre való hajlamot. Valamint vérrögképződés-gátló hatással is bír: nehezebben alakulhatnak ki  olyan vérrögök, melyek elzárhatják az ereket és trombózist okozhatnak.

A cukorbetegek szénhidrát- anyagcseréjére is kedvezően hat, így kevesebb inzulinra van szükségük.

Ibn al-Qayyim al-Jawziyya: A prófétai orvoslás című könyvéből tudjuk, hogy ha az olivaolajat összekeverjük tengeri sóval és ezzel átmasszírozzuk az ínyünket, ez igen jót tesz a fogaknak és számos dentálhigiéniás betegségtől óvjuk meg magunkat.

A könyv azt is ecseteli, hány fajta bőrproblémára ad megoldást az olivaolaj használata.


Gyulladáscsökkentő hatását nem csak belülről, de kívülről is érezhetjük, ha fáradt izmainkat, végtagjainkat kenjük be vele. Enyhíti az isiászt, az ízületi gyulladásokat. Számos bőrbetegség kezelésében hatékonyan gyógyít, mint a manapság oly „divatos” ekcéma, pikkelysömör, de égést, karcolás, leégést is kiválóan orvosolhatunk vele. A könyv szerint még a nehezen gyógyuló kelések és fekélyek esetében is remekül használható. Ha fiziológiás sóoldatot és olivaolajat összekeverünk, égési sebeket gyógyíthatunk vele.

Az olajfa levelének forrázatát hagyományosan lázcsillapításra használják valamint a levélből készült tea csökkenti a magas vérnyomást is. Vírusellenes tulajdonsággal is bír, olyan trópusi betegségek ellenszere is lehet, mint például a malária.