Get Adobe Flash player

A hangyavilág csodái

 

Különleges hangyafészkek

 

A különböző hangyafajok általában talajban, növényekben, korhadt fában építenek maguknak fészket, de lehet ezektől eltérőbb ötleteket is találni a természetben.

A levélvágó hangyák például a talajban hozzák létre tágas építményeiket, amelyek átmérője akár több méter is lehet. Ez egyszerre lakhely, költőhely és gombakertészet is.

   

                                                                                       

A szövőhangyák a trópusi fák tetején, élő levelekből szövik össze fészküket. Dolgozóik összehúzzák a szomszédos levelek szélét és lárváikat állkapcsukban tartva, élő vetélőként, először a levél egyik, majd másik széléhez nyomják őket. A lárva eközben selyemfonalat választ ki és ezzel rögzíti a leveleket egymáshoz.

                       

 

A vándorhangyák ideiglenes tábori fészket alkotnak saját testükből. Több százezer, szorosan egymásba kapaszkodó dolgozó alkot testéből egy járatokkal és kamrákkal tarkított élő fészket. Ebben az élő fészekben az egyetlen királynő és az ivadékok egyaránt biztonságban vannak.

 

                                        

 

Leleményes társulások

 

 

Sok trópusi növény olyan nektárt választ ki magából, amellyel magához csalogatja a hangyákat, akik ezzel a nektárral táplálkoznak.

 

 

Így, ha egy hangyakirálynő felfedez egy ilyen partnernövényt, letelepszik a belsejében és ott neveli fel ivadékait. A növekvő hangyaboly nem hagyja el a növényt. Begyűjti a nektárt, ellenszolgáltatásként pedig a növény „testőreként” lép fel, vagyis elzavarja a falánk rovarokat vagy szétrágja az olyan kúszónövényeket, amely az adott partnernövény elől elzárnák a fényt, tápanyagokat.

 

                                                             

 

Ázsiában, Közép- és Dél-Amerikában él néhány olyan hangyafaj, amely saját kiskertet hoz létre, melyben tápláló növényeket termeszt.

 

A hangyák ehhez kisebb vagy nagyobb labdanagyságú fészket építenek a bokrok vagy fák ágain. Az alapra földet, avardarabkákat, korhadó fát, növényi részeket hordanak össze és ebbe viszik be a különböző virágok (broméliák, orchideák, kaktuszok, fügék) magvait. A fészek melegében szép lassan kicsíráznak a magok. A föld és a hangyák összegyűlt hulladéka képezi a magok kiváló trágyáját. A növények gyökerei egy idő után átszövik a fészek alapjait és egyúttal meg is erősítik a vázát. A hangyák ezen növények szárával, leveleivel, gyümölcseivel és nektárjával táplálkoznak.

 

 

A hangyák táplálkozása: válogatós hangyafaj?

 

A hangyák világában is találunk vadászó és gyűjtögető, pásztor, kertész, de még rabszolgatartó hangyafajokat is.

 

Legtöbbjük a növényi táplálék mellett elhullott rovarokat is becipel a fészekbe illetve bármilyen zsákmányállatot is szívesen megeszik.

De léteznek kifejezetten válogatós fajok is!

Délkelet-Ázsiában él egy olyan hangyafaj, amely kizárólag fülbemászókkal táplálkozik, de vannak olyanok is, amelyek csak rovar- és pókpeték gyűjtésére szakosodtak.

 

A rabszolgatartó hangyák tipikus példája a nálunk is honos amazonhangyák. Ezek dolgozói sarló alakú állkapcsukkal sem fészket építeni, sem élelmet gyűjteni nem tudnak, de még ivadékaik gondozását is másra bízzák. Önálló táplálkozásra is képtelenek, rabszolgáik etetik őket.

Az amazonhangyák királynője behatol a rabszolgahangyák fészkébe, ahol eleinte a gazdadolgozók etetik az idegen királynőt és ivadékait. Később az amazonhangyák megtámadják a rabszolgahangyák fészkét, elpusztítják vagy elüldözik a dolgozókat és fészkükbe cipelik azok lárváit és bábjait. A rabszolgahangyák megszülető dolgozói gondoskodnak a folyamatos rabszolga utánpótlásról.

 

                                                    

 

Ennek ellenkező példái a „kakukkhangyának” nevezett fészekélősködő hangyafajok, amelyek megtámadják a hangyafészkeket, megölik a fészekalapítót vagy ráveszik a dolgozókat, hogy öljék meg a saját királynőjüket és neveljék fel az idegen ivadékot. Ilyenkor, egy idő után kihal a gazdaraj és csak az élősködő hangya utódai maradnak a fészekben.